Elérhetőségeink

Óbudai Egyetem
Alba Regia Műszaki Kar
Geoinformatikai Intézet

Főépület
8000 Székesfehérvár,
Pirosalma utca 1-3.
Tel.: +36 22 200 410

Intézetigazgatói titkárság
Tel: +36 22 200 412
Fax.: +36 22 200 411
WGS84 (GPS)
N(É) 47° 11' 19.6"
E(K) 18° 25' 07.8" 

Kollégium
8000 Székesfehérvár,
Hosszúsétatér 8.
Tel: +36 22 200 448
WGS84 (GPS)
N(É) 47° 11' 04.5"
E(K) 18° 24' 46.1" 

zelcsenyiZELCSÉNYI GÉZA
1901 - 1974

Dr. Csepregi Szabolcs írása
 
Emlékezés Zelcsényi Gézára

A fehérvári GEO egykori tanára, Zelcsényi Géza, 1901. május 28-án született Újvidéken. Édesapja Pekló Béla építészmérnök, építési vállalkozó, édesanyja Gasteiger Gizella. Iskoláit Újvidéken végezte, ott is érettségizett az Újvidéki Katolikus Magyar Főgimnáziumban, 1919-ben. Újvidék Bács-Bodrog vármegye egyik jelentős városa volt, de nem volt megyeszékhely. 33 ezer lakosából 13 ezer magyar, 11 ezer szerb és mintegy 6 ezer német volt. A szerbek tekintették központjuknak, szerb főgimnázium is működött a városban. Ma a Vajdaság (Vojvodina) fővárosa Novi Sad néven.

Zelcsényi Géza 1920-ban iratkozott be a budapesti Műegyetemre. Tanulmányait nehéz anyagi körülmények között végezte. Szülei, az akkori szigorú határzár miatt, nem segíthették. Tanulmányai folytatását a Délvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete révén kapott ingyenes ellátás, valamint a hallgatótársai részére készített rajzok alapján kapott pénzösszeg tette lehetővé. Az Egyesület 1924-ben megvonta a támogatást, tekintettel az akkori gazdasági helyzetre. Szülei támogatni nem tudták, mert közben országhatárt húztak Budapest- és Újvidék közé. Emiatt tanulmányait kénytelen volt megszakítani. Csak 1926-ban folytatta tanulmányait, amikor otthonról már kapott némi támogatást. Több évig műszaki rajzoló volt egy építészeti irodánál. Az egyetemet így csak 1929-ben fejezte be, jó eredménnyel. Egyetemi évei alatt Dr. Mihailich Győző volt a dékán, nála tette harmadik mérnöki szigorlatát. Geodéziát Oltay Károlynál tanult.

Az egyetem befejezése után rövid ideig építésvezető volt egy mélyépítési cégnél, majd 1930. április 7-én állt az állami földmérés szolgálatába. A budapesti 22-es Földmérési Felügyelőségen dolgozott. 1933-ban részletes felmérési szakvizsgát tett. 1937-ben háromszögelési szakvizsgát, majd birtokrendezői képesítést is szerzett. Dolgozott Orosházán az akkor nagyközség részletes felmérésénél. Háromszögelési munkákat végzett Szeghalom és környékén. Birtokrendezési feladatokat Baranyában. 1932-ben nősült. Felesége szabadkai születésű, Soket Lenke. Egy gyermekük született, Judit, ma kiváló gyermekorvos. 1942-ben lett műszaki tanácsos a Földművelésügyi Minisztériumban. A II. világháború alatt hosszabb-rövidebb megszakításokkal, több mint egy évig teljesített katnai szolgálatot. Részt vett az erdélyi bevonulásnál és a Délvidék felszabadításában is. Katonai szolgálatát 1942 nyarán fejezte be alhadnagyi rangban. 1945. január 19-én, mint polgári személy esett hadifogságba. Két és fél évet töltött Voronyezs és a Kaukázus környékén, szovjet hadifogságban. 1947. június 29-én térhetett haza. Utána továbbra is az állami földmérésnél szolgált, műszaki tanácsosi beosztásban.

1935-ban szabadalmaztatták Ács Endrével közösen alkotott váltójukat, amellyel az akkori Brunsviga számológépeket előjelhelyes számítások végzésére tették alkalmassá. Erről a munkájukról a Geodéziai Közlönyben számoltak be először 1935-ben. 1937-ben adták ki nevezetes könyvüket, a „Számológép és alkalmazása” címmel. Ezt a könyvet a Magyar Mérnök és Építész Egylet - még abban az évben - aranyéremmel jutalmazta. Álljon itt a Magyar Mérnök- és Építész Egylet jegyzőkönyvének másolata.

„Az egyleti arany-érem odaítélésére Bikfalvy Béla, dr. lovag Fehrentheil-Gruppenberg László, dr. Gouth Béla, Szilágyi Béla és dr. Tátray István tagokból alakított szakbizottság a Hollán-pályadíjakat bíráló bizottság ajánlatára beható vizsgálat tárgyává tette vitéz Ács Endre és Zelcsényi Géza társszerzőknek A számológép és alkalmazása c. könyvét. A bírálati jelentés beszámol róla, hogy a könyvben a szerzők a számolás négy alapműveletén kívül bemutatják azoknak az összetett műveleteknek gépi megoldásait, melyekre az összes feladatok gépi számítását felépítették.

Az I. rész további fejezeteiben ismertetik az alsó geodéziában előforduló összes számítások gépi megoldását. Ezek között számos olyan eljárást találunk, mely teljes egészében a szerzők munkájának eredménye, de minden egyes feladat megoldásánál a külföldi irodalomból ismert eljárásokat lényegesen leegyszerűsítették. A könyv II. része a kettős számológépet tárgyalja, a III. rész pedig a geodézia tárgykörén kívül eső műszaki feladatokat ismerteti. Ez a könyv a hazai viszonylatban egyedül álló, és úgy terjedelmét, mint tartalmát tekintve, a külföldi munkákat is felülmúlja. A bizottság ennek a műnek az egyesületi aranyéremmel való jutalmazását javasolja …A közgyűlés a jelentést egyhangú örömteljes megelégedéssel tudomásul vette s a pályanyertes tagtársakat lelkes melegséggel ünnepelte. A fent előadottakat ezennel közöljük és az Egylet nagy pecsétjével, valamint aláírásukkal ellátott jelen okirattal bizonyítjuk. (Budapest, 1937. április hó 21-én).”

Könyvükben a számológép részletes ismertetése mellett, nagy terjedelemben foglalkoznak a geodéziai számítások géppel történő végrehajtásával. Az egyes feladatok megoldásához új képleteket és eljárásokat dolgoznak ki, az egyszerűbb számolás érdekében. Ennek a könyvnek különleges jelentősége volt abban az időben, mert a geodéziai számításokat addig elsősorban logaritmus táblával végezték és maga a mechanikus számológép is újdonságnak számított. Nagyszerű eredménye munkájuknak, hogy az akkor megjelenő Brunsviga számológépeket tökéletesítették a váltó beépítésével. Ez az újdonság-keresés, ami akkor a fiatal, 36 éves mérnök munkájában megmutatkozott, egész életében jellemző volt rá. Mindig kereste azokat a lehetőségeket, amelyekkel a geodéziai feladatokat gyorsabban, pontosabban és gazdaságosabban lehet végrehajtani. Ez önmagától folyamatos tanulást és továbbképzést igényelt, és ezt várta el munkatársaitól is.

Az 50-es évektől kezdve kapcsolódott be az állami földmérés oktatási munkáiba. Az oktatásban találta meg azt a feladatot, amelyben képességeit legjobban tudta hasznosítani. Nagyon sok technikusi céltanfolyamot vezetett, majd később részt vett a mérnöki továbbképzésekben is. Ezekben a tanfolyamokon, előadásokon vált a földmérés kiemelkedő oktatójává. A geodéziai számítások témakörben egyetemi jegyzete is megjelent 1954-ben. A geodéziai tervezések címmel egyetemi jegyzetet írt, mely 1955-ben jelent meg a Mérnöki Továbbképző Intézet kiadásában. Az 50-es évek második felében jelent meg magyar geodéziai könyvkiadás egyik nagy vállalkozása, a Geodéziai Kézikönyv. A háromkötetes nagy munkát Hazay István professzor úr szerkesztette és az egyes fejezetek megírására a legjobb szakembereket kérték fel. Ennek megfelelően Zelcsényi Géza a kézikönyv geodéziai számításokkal, területosztásokkal és kitűzésekkel foglalkozó fejezetét írta. Hasonlóan fontos kiadása volt a geodéziai irodalomnak Vincze Vilmos szerkesztésében a Geodéziai számítások c. kötet. Zelcsényi Géza ebben is tevékenyen részt vett és a számológép ismertetésén kívül a síkgeometriai feladatok megoldásával és az alappontok egyszerűsített háromszögeléssel történő meghatározásával foglalkozó fejezetet írta. Nagyon sok kiadást megért Balázs Lászlóval közösen írt Földméréstan c. könyve. Ebben nagyon jól érthetően és világosan vezetik be a középiskolás tanulókat a geodézia ismereteibe. A könyv nagyon sok kiadást megért és évtizedekig használták a technikumokban, középiskolákban.

1962-ben nevezték ki Székesfehérvárra, az akkor megalakuló Felsőfokú Földmérési Technikum tanárává. Jelentős szerepe van az iskola oktatási anyagának kialakításában, a Geodézia Tanszék megalakításában, annak első tanszékvezető tanára volt. Megírta három kis füzetben a Geodézia c. tantárgy jegyzetét, annak néhány fontosabb fejezetét. Oktatói munkájának jellemzésére idézünk néhány részletet Deák János akkor igazgató jellemzéséből:

„Feladatát - a leglényegesebb tantárgycsoport oktatásának szervezését, irányítását – igen nagy szorgalommal és buzgalommal látja el. Kiemelkedő, sok fiatalt túlszárnyaló lendülete és hivatástudata. Ugyanilyen hangsúlyt és dicséretet érdemel kutató munkája is. Állandóan keresi az új, jobb gazdaságos módszereket, melyek közül nem egy már általánosan bevezetést nyert. Igen dicséretes oktató-nevelő tevékenysége is. Jó előadó lévén igen hatásosak elméleti órái is. A gyakorlatok során igyekszik mindazt átadni, ami a több évtizedes munkássága során, mint jó, kikristályosodott. Emberi magatartása példamutató. A hozzá beosztott oktatókat, gyakorlatvezetőket segíti, támogatja, és ha kell, oktatja is (1966. szeptember 5.).”

Szakmai-kutatási területei a számológépek alkalmazásán túl számos más vonatkozásban is jelentősek. Kedvenc témaköre volt a háromszögelési pontok meghatározásánál a hibaábra alkalmazása. Ezt az eljárást jelentősen továbbfejlesztette és alkalmazását széles körben tette lehetővé a negyed- és ötödrendű alappontoknál. Az itt végzett kutatásai eredményeképpen jutott el arra a megállapításra, hogy a geodéziai mérések kiegyenlítésénél célszerű használni a legkedvezőbb javítási értékrendszert. Ez alatt azt értette, hogy a javítások abszolút értékben legnagyobb értékét tegyük legkisebbé. A hibaábra-alkalmazás területeit bővítette azzal, hogy megfelelő átalakítással alappontok felkeresésére is használhatóvá tette. A hibaábra az alappontok meghatározásánál – ahogyan azt sokszor elmondta –, olyan a geodétának, mint orvosnak a röntgen. Elsősorban azok a feladatok foglalkoztatták, melyek a mindennapi gyakorlatban felmerülnek.

A legkedvezőbb javítási értékrendszer alkalmazását elsősorban a pontok kerethibái miatt látta szükségesnek. A hibaábrában a pont helyét úgy határozta meg, hogy a legnagyobb javítás legyen a legkisebb. Ezt a célfüggvény ma is használjuk a kiegyenlítő számítások területén. Ezt fejlesztette tovább sokszögvonalak esetében is, ahol a sokszögvonalak vonalas záróhibáját hossz- és kereszthibára bontotta, ezzel szétválasztva a távolság- és szögjavításokat. Az erről írt vizsgálatait a Geodézia és Kartográfia c. szaklap egy külön számában jelentette meg. A szaklap történetében ez volt az első alkalom, hogy egy önálló, nagylélegzetű munkát külön számban jelentessenek meg. Munkája nagy feltűnést keltett, és mint minden új eredmény, számos bírálatot is hozott.

Külön foglalkozott a birtokrendezési munkákkal. Ezzel kapcsolatban is több cikke és jegyzete jelent meg. A házhelyosztások numerikus végrehajtásának elterjesztésében jelentős szerepe volt.

Oktató munkáját nagy lelkesedéssel végezte. Előadásai mindig élvezetesek és figyelemfelkeltőek voltak. Nagyon jól értett ahhoz, hogyan keltse fel a hallgatóság érdeklődését, még a legnehezebb anyagrészeknél is. Előadásából mindig kiérződött az a szakmaszeretet, ami Őbenne nagyon mélyen megvolt.

1967-ben váratlanul nyugdíjazták, pedig Ő még szeretett volna tanítani. Ez a nyugdíjazás nagyon megviselte. A fehérvári iskolában, a GEO-ban, többé nem tanított. Kutatásait azonban otthon tovább folytatta. Munkát vállalt geodéziai vállalatoknál, ahol gazdag szakmai tapasztalatát hasznosította. Újból foglalkozott a geodéziai számítások fejlesztésével, programokat írt az akkor megjelent elektronikus számológépekre.

1974. november 27-én hunyt el Budapesten.

Eseménynaptár

Október 2018
H K Sz Cs P Szo V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31

Kredit kurzus

A földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges többletkreditek (70 kreditpont, 19/2013. (III. 21.) VM rendelet) megszerzésére az ÓE AMK Geoinformatikai Intézete kurzust szervez.

A Képzés leírása bővebben.