Volt hallgatónk, Sándor József (alias Benedek) írásaival gyakran jelentkezik szaklapokban. Akár szakmatörténeti, akár jogi, akár szakmapolitikai kérdésekről ír, azok mindig érdekesek, gyakorlatiasak. Most egy 35 éves évfolyamtalálkozó ihlette írásra, ugyanis nemsokára lesz az 1981-ben végzett évfolyam találkozója, s bizony, sok minden változott azóta. A mai fiatalok talán nem is értik ezt verset…

G3E5O
1981-2016

Harmincöt éve azt hittük, miénk lehet a világ,
ma már azt is tudjuk, néha a múlt is visszavág.
                                       Csak relatív,
                                       s nem kreatív.
A nagy álmokból kis valóságok lettek,
a nagyhajú ifjonc kopasszá öregedett –
                                       ha nézem
                                       a képem…
Mi végigstatisztáltuk a csendes összeomlást,
majd az úgynevezett rendszerváltozást,
                                       Az ám,
                                       Hazám!
Nekünk a HP-25 volt a csúcs a GEO-n,
ma a hatványa van kezemben, a mobilon –
                                       ez brutál    
                                       digitál…
Mi acélszalaggal jártuk végig a terepet,
de nyomunkban már a lézerjel süvített,
                                       s ha tudtuk,
                                       követtük.
Nekünk még rajon, s Majzik csúszkált a lapon,
mi’ ma csak egy kis nyíl már a laptopomon –
                                       a ma térképe,
                                       a gépek képe.
Kicsomagoltuk papírjaiból a világot égi jeleknek,
harcászati adókat átkapcsolva a békésebb(?) életnek,
                                       s az égiek,
                                       vezetnek
újra minket a mindennapjainkban,
a rájuk terhelt teljes bizalomban –
                                       csak jelek,
                                       s nem fejek.
Annyi robbanó változáson estünk mi át,
csoda, hogy kibírtuk e sok-sok traumát –
                                       Könnyeden?
                                       Görnyedten…
…de ma is csak azt mondom az olvasónak:
Jó szerencsét! …és… Világost a geósnak!
                                       Míg élek,
                                       én mérek.
s-j-b (2016)