Bányamérő Továbbképző és Tapasztalatcsere (BTT) volt június 6-8. között Tatabányán, immár az 57-dik. A fő szervező az OMBKE (Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület) Bányamérő Szakcsoportja, amelyet köszöntőjében az OMBKE elnöke a legjobban működő egyesületi szakcsoportként jellemzett.

Az évente sorra kerülő rendezvény menetrendje jól kialakult: első nap délután szakmai kirándulás, este zenés beszélgetés. A másnapi konferencia-program a bányászhimnusz eléneklésével kezdődik, a szakmai előadásokon kívül az egyesületi életről is van beszámoló. Este szakestély a selmeci hagyományok szerint. A harmadik napot a helyi nevezetességek megtekintésére szánják.

Szakmai programokban, jó hangulatban nem volt hiány… ezt biztosította Tatabánya bányászváros volta, a Bányászati Szakosztály erős helyi szervezete és annak vezetője, Bársony László, aki igen agilis, „örökmozgó” kolléga, két cikluson át a város alpolgármestere is volt.

Az első napi kirándulás a város szimbólumához, a helyreállított turulmadár szoborhoz vezetett, ahol most látogatóközpont is épül (alternatív program volt a városi múzeum megtekintése). Innen elsétáltunk a Szelim-barlanghoz, ahol teli sörösdobozok vártak minket, elősegítve a barlangi előéneklést, felkészülést a másnapi szakestre. 20 perces sétával egy aknatornyot is megmászhattunk, ahol szép kilátás nyílik a városra. Este zenés összejövetel következett a táncos lábúaknak illetve beszélgetés a szálló erkélyén.

A második napi konferencia, szokás szerint a bányászhimnusz eléneklésével kezdődött. A köszöntők nagyon személyes hangúak, érdemi információt hordozók voltak: a város alpolgármestere, az OMBKE elnöke illetve ügyvezető igazgatója részéről. A nemrég felállt új szervezet, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elnöke részéről is szakszerű, előremutató előadást hallhattunk.

Összesen 15 előadója volt a konferenciának, mindannyian az idei kerettémához, vagyis a bányamérésben alkalmazott korszerű technológiákhoz kapcsolódtak. Érdemes megemlíteni, hogy a Miskolci Egyetemről szinte minden évben vannak olyan egyetemi hallgató előadók (elsősorban lányok), aki Havasi István tanár úr ösztönzésére neves szakmai elődök életútját ismertetik. Az idén Bérces József és felesége, Szikszai Rózsa életútját mutatták be. Mindketten a soproni egyetemen az első földmérőmérnöki évfolyamban végeztek 1953-ban és szakmai munkásságuk, vezető munkatársként, éppen Tatabánya bányászatának virágzó éveire esett.

A vacsora előtt került sor a hallgatóság szavazatai alapján megállapított legjobb előadói díj átadására két kategóriában. A fiatalok közül Ács Ágnes Mária BME-s hallgató kapta az elismerést, aki a szintezőléc kalibrálásról, annak megoldásairól beszélt szuggesztíven. Az „idősebbek” kategóriában Bársony László jeleskedett, aki Perger István bányásztechnikumi iskolaigazgató színes, érdekes életútjáról beszélt személyes emlékeket is felidézve.

Szokás szerint itt adták át három, nyugdíjba vonuló kollégának a szép szövegű obsitos-levelet és a hozzá tartozó fokost. Hárman kaptak idén tiszteletbeli hites bányamérő címet is.
Jóval elmúlt 9 óra, amikor elkezdődött a szakestély (Bársony László elnökletével), szép selmeci dalokkal, komoly és vidám poharakkal…

A harmadik napon reggel 9 órakor indult a busz egy szakmai kirándulásra. Előbb egy vízbányát néztünk meg, több kisebb csoportban. A kas csak 8 főt tudott szállítani és a mintegy 280 mélységben lévő, a zsilipig tartó vágat, a vízszivárgás miatt csak kiscsoportosan volt lehetséges. Később a Bányászati és Ipari Skanzen több létesítményét tekinthettük meg. Már a bejáratnál dallal fogadtak minket a Rozmaringos Bányász Egylet tagjai, kiérdemesült bányamérnökök. Ők a látogatás során végig kalauzoltak minket, érdemi információt adva a látottakról, időnként pedig, jó visszhangzású helyiségekben, selmeci és új keletű bányásznótákat énekeltek.

A programot vaddisznópörkölt kerti ebéd zárta. A szakcsoport elnöke, Dr. Havasi István tanszékvezető egyetemi docens értékelte a konferenciát és bejelentette, hogy a jövő évi helyszín Sopron lesz. A bányamérő szakcsoport vezetésében a GEO is képviselteti magát Dr. Tóth Zoltán személyében, aki az egyik alelnöki pozíciót tölti be. A szakcsoport tagsága zömében földmérőmérnökökből áll, a legtöbben egykoron a fehérvári GEO-ban végeztek. Számos egykori hallgatónkkal találkozhatunk így a bányamérő tapasztalatcserék alkalmával…

A 67. BTT előadásait kiadványban tették közzé illetve CD-re írták, a résztvevők e két forma közül választhattak, melyiket igénylik. A szervezők figyelmességét mutatja, hogy minden regisztrált résztvevő névre szóló korsót is kapott.

Jó szerencsét!

Busics György